Gyerekek és szülők életében egyaránt izgalmas fordulópont az iskolába lépés időszaka. Mivel az iskolai pályafutás hosszútávon és alapjaiban határozza meg a gyermekünk életét, ezért roppant fontos, hogy sikerrel vegye az első kihívásokat és pozitív tapasztalatokat szerezzen a tanulásról. Ha nem megfelelő időben, fejletlen képességekkel lép a gyermekünk iskolába, annak hosszú távú negatív következményei lehetnek: tanulási nehézség, beilleszkedési, magatartási problémák, érzelmi, pszichés tünetek.

Ezzel az ismertetővel, több szempontú gyűjteménnyel szeretnék támpontokat adni a szülőknek, hogy megalapozottan, jól informáltan, felkészülten tudják meghozni döntésüket az iskolába lépés időpontjáról.

Körüljárom a pedagógiai szakmai szempontokat, majd a gyakori szülői kétségekről is szót ejtek, illetve kitérek a gyerekek megéléseire is, hogy a téma minden aspektusára rálátást adjak.

Kattintható áttekintő, tartalmi váz, hogy a Téged érdeklő részhez ugorhass:

• Tankötelezettség és iskolaérettség
• Az iskolaérettség pedagógiai szempontjai
  • Testi alkalmasság kritériumai
  • Pszichés érettség kritériumai
  • Kognitív fejlettség kritériumai
  • Szociális képességek
• Szülői feladatok, kétségek és szempontok
• A gyermek megélései
• Összegzés

Tankötelezettség és iskolaérettség

A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, tankötelessé válik a nemzeti köznevelési törvény alapján (https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100190.tv), azonban a szülő kérelmére további egy évig maradhat a gyermek az óvodai nevelésben.

Dokumentáció a tankötelezettség megkezdésének halasztásához (kérelem, hogy óvodásban maradhasson a gyerek)

Az iskolai élet, a fókuszált tanulás egészen újszerű kihívások elé állítja a gyerekeket. Abban az esetben veszik ezt könnyedén, akkor nem jelent ez túlzott megterhelést, vagy rossz élményeket a számukra, ha már elértek bizonyos érettséget és birtokában vannak az ehhez szükséges készségeknek. Ez az érés egyéni ütemű, ezért nem lehet pontos életkort meghatározni, amikorra minden kisgyerek eléri ezeket.
Ezért is ad rugalmas időzítésre lehetőséget a törvény, mert egyénileg érdemes az érettségi jeleket figyelni és ez alapján döntést hozni.

Az iskolaérettség nem egyenlő az okossággal vagy ügyességgel! Sok egyéb képesség is szükséges az iskolai sikerekhez!

Az óvónő és a Szakszolgálat egy sor szempontot figyel. Az iskolaérettség egy komplex érettségi és készséghalmaz meglétét feltételezi, amelyek elérésével a kisgyerek sikeres lehet az iskolában. A gyermek egész személyiségének fejlettségét foglalja magába. Fizikai-, pszichés-, kognitív- és szociális alkalmasságot jelent az iskolai elvárásoknak való megfeleléshez.

Bár a döntés (az évhalasztás kezdeményezéséről) a szülők kezében van, mindenképpen érdemes beszélgetni a gyermekkel foglalkozó szakemberekkel, mert ők egészen más szempontokat is megfigyelhetnek, amelyekre szülőként nem feltétlen van rálátásunk.

Az iskolaérettség pedagógiai szempontjai

Testi alkalmasság kritériumai

Iskolakezdésig be kell következnie egy ún. fejlődési ugrásnak. Ilyenkor megfigyelhetjük gyermekünk testarányainak változását, ilyenkor nagyot nőnek, megnyúlnak, a fej/test arány változik, már nem olyan “babás” megjelenésű a gyermekünk, az arca is komolyabbá válik. Ezt szülőként néha nehéz észrevenni, hiszen minden nap látjuk a gyermekünk, viszont akár néhány hónappal régebbi fotókat nézve, vagy ismerősök visszajelzéseiből feltűnhet.

A testi fejlettség előrevetíti a gyermekünk fizikai erőnlétét, terhelhetőségét, hiszen az iskola bizony testileg is tartogat kihívásokat. Bizonyos érési jelek árulkodnak az idegrendszer érettségéről, a csontosodás mértékéről, illetve, hogy egyes iskolai tevékenységekhez (pl írástanulás, órai figyelem) szükséges képességek mennyire fejlettek.

• Kb. 120-130 cm magasság, és 20-22 kg testsúly
• Fogváltás elindulása
• Elemi mozgások összerendezettsége
• Nagy- és finommozgások összerendezettsége
• Kialakult ceruzafogás
• Jobb-balkéz dominancia egyértelmű felismerhetősége
• Jól működő látás és hallás
• Látás- és mozgáskoordináció
• Egyensúlyérzék
• Fejlett finommotorikai mozgások
• A keresztcsatornák működése

Pszichés érettség kritériumai

Az iskolaérett gyermek elkezd érdeklődni az iskola és a tanulás iránt. Egyre inkább érdeklik a feladatok és azoknak megfelelés, a teljesítmény. Várja az iskolát, ami megjelenik a játékaiban.

Amit szülőként láthatsz a gyermekeden:
– várja az iskolát, készül rá 

– elvégzi a rábízott feladatokat 

– kitartó, és nem hagyja félbe a tevékenységeit 

– képes kb. 20 percig figyelni 

– önálló munkavégzésre képes 

– a kudarcot jól tűri, elviseli a frusztrációt 

– önreflexióra képes 

– monotónia-tűrése kialakult 

– tud nyugodtan ülni, türelmesen kivárni, vágyait késleltetni

– megérti az egyszerű utasításokat

Kognitív fejlettség kritériumai

Az iskolába lépéshez megfelelő értelmi képesség, gondolkodásbeli fejlettség, nyelvi készségek és a gyermeket körülvevő világról szerzett alapvető és használható ismeretek szükségesek.

Ezen a területen rengeteg szempontot figyel egy szakember, a legfontosabbak ezek közül:

• Tudás a világról és magáról: Ismernie kell saját teljes nevét, szülei nevét, lakhelyét, születési évét, szülei foglalkozását; az évszakok, napszakok, napok váltakozását. 
• Testkép kialakulása
  Ismeri a testét, meg tudja nevezni a testrészeit.
• Térérzékelés, téri tájékozódás, reprodukáló képesség
  Meg tudja különböztetni a jobb és baloldalát. Irányok felismerése térben és síkban (mellette, alatta, fölötte, stb). Le tudja utánozni, másolni a látott mozdulatot, vagy térben/síkban alkotott mintát.
• Gondolkodási műveletek
  Soralkotási képesség, részek egészként érzékelése, alak-, szín-, forma-, és nagyságállandóság, alak-háttér biztos megkülönböztetése, azonosságok, különbözőségek felismerése, auditív megkülönböztetés, analizálás-szintetizálás, látott, hallott, tapintott, vagy emlékképek formájában tárolt ismeretek más módon való megjelenítése (elmondás, lerajzolás…), összefüggések felismerése, következtetések levonása, elemi logikai műveletek végzése, lényeglátás…
• Vizuális megfigyelőképesség
• Emlékezet (vizuális- és auditív) fejlettsége, felidézés képessége
• Beszédkészség, beszédfejlettség, anyanyelvi érettség
  Beszéde tiszta, érthető folyamatos. Egy adott képről vagy témáról képes önállóan néhány összefüggő mondatot mondani.
• Számolási készség
  Képes egyesével növekvő sorrendben számlálni. A 10-es számkörben tud tájékozódni. Tárgyak segítségével képes elemi műveletek végzésére, pl. összeadás, kivonás, kevesebb, több fogalma.

Szociális képességek

Az osztályközösségbe való beilleszkedés elengedhetetlen feltétele a sikeres iskolai teljesítménynek. 

• Nyit a felnőttek felé. Képes segítséget kérni, van bizalma, meg tud szólítani egy felnőttet. Idegen is érti a beszédét. Elfogadja a felnőtt irányítását.
• Képes kapcsolatokat kialakítani és fenntartani kortársaival.
• Együttműködésre és a közös érdekek, igények felismerésére, belátására képes, gyerekekkel, felnőttekkel is.
• Ismeri a társas együttélés alapvető szabályait és betartja ezeket.

Szülői feladatok, kétségek és szempontok

További készségekre is szüksége van a zökkenőmentes iskolai élethez a gyermeknek, amelyeket alapvetően az otthonában, szüleitől tanul meg, igaz, ezeket az óvodában is nap mint nap gyakorolhatja.

• Köszönés, megfelelő köszönési formák ismerete és használata
• Önállóság:
  • öltözködés: felöltözés, levetkőzés, a ruhák összehajtogatása, ki- és visszafordítása,
  • cipőfűző megkötése, cipzár fel- és lehúzása, gombolás használata, 
  • önálló tisztálkodás, kézmosás, törölköző használata, WC önálló használata, orrfújás,
  • evőeszközök használata, kés és villa fogása, 
  • holmijának, környezetének önálló rendben tartása, a saját holmi el-, ki-, és bepakolása.
  • Nyomtatott betűkkel íródott saját nevének felismerése,
  • saját holmik felismerése (monogramról vagy ovis jelről is).
• Eszközhasználat:
  • ceruzafogás; radírozás, hegyezés,
  • rajzeszközök használata: olló, ragasztó, gyurma, ecset, vízfesték, 
  • megfelelő színezés, színismeret.

Szülőként egyéb szempontok is beleszólhatnak a döntésbe. Ilyenek a családi logisztika, a pedagógusok iránti szimpátia mértéke, vagy a szülők saját iskolában szerzett tapasztalatai, ezzel kapcsolatos félelmek.

Tisztázó hatású, ha ezeket is áttekinted, megfogalmazod (legalább magadnak), hogy tudatosan, megfelelő súllyal számíthasd be a döntési szempontrendszeredbe. Vagy ha esetleg olyan szorongással küzdesz, ami a döntést tekintve irreleváns, de Téged megakaszt, annak érdemes a végére járni, hogy kellő stabilitással kísérhesd gyermeked, bármelyik út is vár rátok.

Sok szülő arról számol be, hogy szorong a kérvénnyel kapcsolatban, hiszen nem látható előre, hogy kérését elfogadják-e. Az a tapasztalat, hogy megyénként másak az elbírálási szempontok, ezért érdemes ennek utánakérdezni, hogy felkészülten teljesíthesd a kritériumokat.

A gyermek megélései

A gyerekek életében óriási váltás, változás az iskolába lépés. Teljesen új és máshogy működő közegben élnek innentől kezdve. Ez az alkalmazkodás energiaigényes, nem ritkán kifejezetten megterhelő a gyerekek számára. Ezért bizonyos helyzetekben, ahol nem egyértelmű az iskolaérettség, egyéb szempontok is fontossá válhatnak.

Az év halasztás megfontolására adhat okot, ha előre látjuk, hogy az iskolakezdéssel más nagy változások is egybeesnek a gyermek életében. Ilyen lehet például költözés, kistestvér születése, válás.

Emellett könnyítő tényezők is léteznek, ilyen például, ha az óvodából a legjobb barátok, vagy megszokott gyerektársaság együtt kezdi az iskolát, ez nagy húzóerő lehet, átlendíthet a kezdeti bizonytalanságokon, motivációt adhat, megkönnyíti az új környezethez, szabályrendszerhez való hozzászokást.

Ahogy érdemes szülőként arra is ügyelni, ha a barátok, vagy a csoport nagy része iskolába lép, de a Te gyermeked az óvodában marad. Könnyen levonhat a már iskolába vágyó kisgyerek ilyenkor negatív következtetéseket magára nézve. Érezheti úgy, hogy mindenki okosabbnak, ügyesebbnek bizonyult nála, érezhet csalódottságot, vagy éppen azt, hogy ő lemarad, őt kihagyták. Nem mindegy ilyenkor, hogyan kommunikáljuk felé az okokat és hogyan értelmezzük a helyzetét.

Iskolatípusonként is eltérő lehet a terhelés. Érdemes tájékozódni és a gyermeked személyiségéhez, nevelési stílusodhoz illő módszertannal dolgozó iskolát, pedagógust keresni. Ha megismered, a választott iskola mennyire alkalmaz alternatív és játékos módszereket, eszközöket, akkor ráláthatsz, mekkora váltást és ezáltal megterhelést jelent majd a gyermeked számára.

Összegzés

A magyarországi rugalmas beiskolázás lehetőséget ad arra, hogy döntsünk és lehetőleg minden gyermek akkor kezdje az iskolát, mikor már képes az iskolai követelmények teljesítésére. Érdemes megfontoltan, a kérdést alaposan körüljárva dönteni, hiszen az iskolai kudarcok egész életre meghatározóvá válhatnak.

Az iskolaérettség kritériumai összetett szempontrendszer. Ha egyik-másik kritériumnak nem felel meg a gyermeked, még nem jelenti azt, hogy éretlen az iskolára. Mint ahogy önmagában az, hogy okos és érdeklődő, nem garancia arra, hogy iskolaérett. Az összkép a fontos és hogy nagy lemaradás ne legyen. 

Azt is érdemes tudni, hogy a január közepi halasztási kérvény leadási határidőhöz képest szeptemberig még rengeteget érnek, fejlődnek a gyerekek. Ebben, ha szükséges, érdemes a pedagógusok, vagy egyéb szakember segítségét kérni.

Ha még mindig bizonytalannak érzed magad, vannak benned nyitott kérdések, segítene, ha átbeszélnéd a helyzeteteket egy független, külső szakértővel, szeretettel várlak egy konzultációra.

Amellett, hogy óvodapedagógus és tanár vagyok, saját élményem is van bőven, többször átéltem ezt az időszakot a saját gyerekeimmel. Nyugodtan keress meg a kérdéseiddel, a szakmai szempontok mellett a szülői elbizonytalanodást is megértően fogadom, támogatlak a megerősödésben.
Írj nekem, vagy keress meg bármelyik elérhetőségemen!