Kakiláshoz még kéri a pelust?

Sok anyuka bizonytalanodik el, mitévő legyen, ha az amúgy már szobatiszta gyermeke kakiláshoz pelust kér. Olyan kérdésekkel fordulnak hozzám, hogy hogyan szoktathatják le erről, vagy mit kezdjenek ezzel a helyzettel.

A szobatisztaság fő kritériumai: időben észleli az ingert, szól, visszatartja, megvárja a megfelelő helyzetet, majd tudatosan elengedi.

A szobatisztává válás folyamatában nem is olyan ritka, hogy ezeket a kritériumokat tekintve szobatiszta gyerekek a kakilást kizárólag pelusba végzik.

Miért kér még a kakiláshoz pelust?

Ennek egyik oka a szokatlanság szokott lenni, de ez idővel, a wc-n pisilések tapasztalatai miatt oldódni szokott.

A másik tipikus ok, ha valamilyen kakilással kapcsolatos rossz élményt élt meg a gyermekünk, pl bármilyen ijedelem, szídás, erőltetés, fájdalom (akár székrekedés esetén) miatt.

Leggyakoribbnak én azt látom, amikor a gyerekek számára nem is az ülve kakilás, sokkal inkább a “térbe kakilás” érzete az elbizonytalanítóan szokatlan. Eddig azt szokták meg, hogy a puha, popsit érintő pelusba kakilnak, és most azt várjuk tőlük, hogy nyomják bele a “levegőbe”, egy üregbe. Hűvös is a levegő a popsinál, nehéz így ellazítani. (Ezt kis empátiával elképzelhetjük, mennyire visszatartó lehet ez a szokatlanság, hiszen számunkra ez éppen fordítva van: roppant furcsa és elbizonytalanító érzés lenne tudatosan a ruhánkba…)

Mi hozhat megoldást?

A második és harmadik esetben a sürgetés általában kontraproduktív. Azok a gyerekek, akik az eleinte könnyed, játékos invitálásunknak makacsul ellenállnak és nem is szívesen próbálkoznak, általában csak mégjobban ellenfeszülnek, ha erőltetjük.

Ezt felerősítik a szobatisztává válás időszakában jellemző életkori sajátosságok is (=dackorszak).

Sokszor valóban az a legcélravezetőbb – bármennyire nehéz is megállni – ha levesszük az összes elvárást a helyzetről és néhány hétig nem szólunk semmit. Általában a gyerekközösség is szokott segíteni, ahol a gyerekek látják a kortársaikat, hogyan végzik a dolgukat és elkezdik őket utánozni. (Miközben az is természetes, hogy egy beszoktatás folamatában a szobatisztaság terén gyakran visszaesés figyelhető meg az első időben.)

Ha az elvárások és a folyamatos igyekezet, figyelmeztetések, kérlelések, stb megszűnnek, akkor a dacos kisgyermeknek nincs minek ellenállnia. Ez alól felszabadulva pedig gyakran magától továbbindul a fejlődésben.

Ha egy kisgyerek képes érezni az ingert, kakiláshoz pelust kérni, kivárni, míg megkapja, ez alatt visszatartani, majd tudatosan beleengedni a kakit, akkor beláthatjuk, hogy a folyamat a kontrollja alatt áll. Ha a pisilés már megy a bilibe, wc-be, akkor érti az elvárásokat is. Nem kell tehát aggódnunk, hogy bármi gond van, csak meg kell szülessen benne a pelenka elhagyásának igénye. Ehhez pedig többnyire idő, még egy kis érés, sok tapasztalat, (esetleg gyerekektől látott minta), de semmiképp nem presszió szükséges. A fiziológiás működésekhez kapcsolódó stressz később hozhat problémákat.

Időnként adódhatnak olyan szituációk, pl utazás, vagy elfogy “az utolsó” csomag pelus, ami a rendkívüli helyzet okán átlendíthet egy kisebb ellenálláson, de ha nem érett még erre a helyzet, akkor valójában ezekkel sem tududnk eredményt eléreni.

Felszabadulást hozó elengedést 😉 kívánok az egész családnak! 🙂

Érdekel a szobatisztává válás témája? Olvass többet róla régebbi bejegyzéseim közt!
Mikor érdemes bilire szoktatni?
Hogyan érdemes bilire szoktatni?

Elindult az egymásnakfeszülős, kiborulós, indulatokkal küzdős (hisztikezelős) helyzetekről szóló levélsorozatom!
Ha Te is kerülsz néha olyan helyzetbe, hogy a gyermeked ellenkezik, akaratoskodik, kiborul, és Te elbizonytalanodsz, esetleg tehetetlennek érzed magad, akkor örömmel küldöm Neked is! Kérd ITT!

Tetszett a bejegyzés? Oszd meg a barátaiddal, ismerőseiddel is, beszélgessetek egy jót róla!

Örülök, hogy velem tartottál néhány gondolat erejéig!
Szeretettel ajánlom Neked a többi blogbejegyzésemet is! Térj be máskor is, sok érdekes gondolattal, gyereknevelési ötlettel, észrevétellel, és elgondolkodtató, szórakoztató írással várlak!

Kattints ide és csatlakozz a Facebook oldalamhoz, hogy ne maradj le az újdonságokról és eseményekről!

Szeretettel várlak a Tegyük könnyebbé az anyaságot című facebook csoportomban, ahol támogató és biztonságos légkörben, ítélkezés nélkül beszélgetünk ilyen és hasonló kérdésekről, illetve bármiről, ami a mindennapjainkban felmerül. Az anyaságról – tabuk nélkül.

Az írásaimban érintett témákkal kapcsolatos kihívásokkal szembesülsz az életedben? Örömmel segítek ha kérdéseid vannak, vagy támogatlak az elakadásaidból kivezető úton és a gyereknevelésben hiteles, ezáltal magabiztos önmagad megtalálásában.

Megosztanád velem a gondolataid? Szeretettel várom üzeneted!

Photo by stupidmommy on Foter.com / CC BY-NC

Feltöltődés hétvégén – hiszticsökkentés a következő hétre

Itt a hétvége, végre együtt lehet a család! Hogyan töltsük ezt a két napot, hogy gyerekeink is újult erővel kezdhessék a következő hetet?
 
Fontos tisztában lennünk azzal, hogy egy óvodai vagy iskolai hét a gyerekeknek nagyon megterhelő. Legalább ugyanannyira elfáradnak a hét végére, mint mi egy mozgalmas munkahét után. Egész héten ingerekben bővelkedő környezetben, sok más gyerekhez alkalmazkodva, az aktuális hatalmi harcokat megvívva, a védelmező szülők nélkül, egyedül helyt állva, szabályokra figyelve kell létezni, ez nagyon igénybe veszi őket. Sok kisgyerek péntekre már teljesen kimerült és jóval ingerlékenyebb, “hisztis”.
 

Ezért érdemes ügyelni arra, hogy az örömteli és közös élményekkel tarkított hétvégéink, szüneteink ne legyenek ugyanilyen megterhelőek a gyerekeink számára.

 
Kerüljük az egy napba zsúfolt túl sok ingert, amit a programok kavalkádja jelenthet, vagy az, ha rengeteg ember vesz körül minket. A nagy mennyiségű tv nézés is túlingerel. Szánjunk időt arra, hogy valóban egymásra figyelve, nyugalmas időt is töltsünk együtt.
 
Emellett bevethetünk olyan pörgősebb programokat, ahol lehetőség nyílik a felgyűlt feszültségek levezetésére. Ilyenek például a közös családi sport programok. Ezek során mókázhatunk nevethetünk sokat, kapcsolódhatunk a gyerekeinkkel. Szabadban még felszabadítóbb ez az élmény! De tömegben, nyüzsgésban ez is stresszkeltő lehet, ahogy az is, ha a teljesítményt hajszoljuk. Ilyenkor érdemesebb a sportot, mozgást a móka, a lazítás, a közös élmények és a gőz leeresztése érdekében választani és nyugodt környezetben végezni.
 

Kulcsfontosságú a pihenés!

 
Hétvégén is! Nem érdemes a szuper programok miatt későn feküdni, mert könnyen túlpöröghetnek, túlfáradhatnak a gyerekek, és ezt ők még a legtöbb esetben nem tudják időben jelezni. Érdemes viszont kicsit később kelni, amikor jól esik. Azoknak a gyerekeknek, akik hétvégén is ugyanolyan korán kelnek, még fontosabb, hogy időben ágyba kerüljenek, hogy semmiképp se zárják a hétvégét alváshiánnyal. Érdemes más módjait is keresni a pihenésnek. Ebéd utáni csendes beszélgetés, ücsörgés egy tóparton a vizet bámulva, zenehallgatás…
 
Lazítsunk, pihenjünk eleget a hétvégén, hogy könnyebben induljon az új hét!

Tetszett a bejegyzés? Oszd meg a barátaiddal, ismerőseiddel is, beszélgessetek egy jót róla!

Örülök, hogy velem tartottál néhány gondolat erejéig!
Szeretettel ajánlom Neked a többi blogbejegyzésemet is! Térj be máskor is, sok érdekes gondolattal, gyereknevelési ötlettel, észrevétellel, és elgondolkodtató, szórakoztató írással várlak!

Kattints ide és csatlakozz a Facebook oldalamhoz, hogy ne maradj le az újdonságokról és eseményekről!

Szeretettel várlak a Tegyük könnyebbé az anyaságot című facebook csoportomban, ahol támogató és biztonságos légkörben, ítélkezés nélkül beszélgetünk ilyen és hasonló kérdésekről, illetve bármiről, ami a mindennapjainkban felmerül. Az anyaságról – tabuk nélkül.

Az írásaimban érintett témákkal kapcsolatos kihívásokkal szembesülsz az életedben? Örömmel segítek ha kérdéseid vannak, vagy támogatlak az elakadásaidból kivezető úton és a gyereknevelésben hiteles, ezáltal magabiztos önmagad megtalálásában.

Megosztanád velem a gondolataid? Szeretettel várom üzeneted!