Iskolaérettség – Mikor menjen iskolába a gyerek?

Gyerekek és szülők életében egyaránt izgalmas fordulópont az iskolába lépés időszaka. Mivel az iskolai pályafutás hosszútávon és alapjaiban határozza meg a gyermekünk életét, ezért roppant fontos, hogy sikerrel vegye az első kihívásokat és pozitív tapasztalatokat szerezzen a tanulásról. Ha nem megfelelő időben, fejletlen képességekkel lép a gyermekünk iskolába, annak hosszú távú negatív következményei lehetnek: tanulási nehézség, beilleszkedési, magatartási problémák, érzelmi, pszichés tünetek.

Ezzel az ismertetővel, több szempontú gyűjteménnyel szeretnék támpontokat adni a szülőknek, hogy megalapozottan, jól informáltan, felkészülten tudják meghozni döntésüket az iskolába lépés időpontjáról.

Körüljárom a pedagógiai szakmai szempontokat, majd a gyakori szülői kétségekről is szót ejtek, illetve kitérek a gyerekek megéléseire is, hogy a téma minden aspektusára rálátást adjak.

Kattintható áttekintő, tartalmi váz, hogy a Téged érdeklő részhez ugorhass:

Tankötelezettség és iskolaérettség


A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, tankötelessé válik a nemzeti köznevelési törvény alapján (https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100190.tv), azonban a szülő kérelmére további egy évig maradhat a gyermek az óvodai nevelésben.

Dokumentáció a tankötelezettség megkezdésének halasztásához (kérelem, hogy óvodásban maradhasson a gyerek)

Az iskolai élet, a fókuszált tanulás egészen újszerű kihívások elé állítja a gyerekeket. Abban az esetben veszik ezt könnyedén, akkor nem jelent ez túlzott megterhelést, vagy rossz élményeket a számukra, ha már elértek bizonyos érettséget és birtokában vannak az ehhez szükséges készségeknek. Ez az érés egyéni ütemű, ezért nem lehet pontos életkort meghatározni, amikorra minden kisgyerek eléri ezeket.
Ezért is ad rugalmas időzítésre lehetőséget a törvény, mert egyénileg érdemes az érettségi jeleket figyelni és ez alapján döntést hozni.

Az iskolaérettség nem egyenlő az okossággal vagy ügyességgel! Sok egyéb képesség is szükséges az iskolai sikerekhez!

Az óvónő és a Szakszolgálat egy sor szempontot figyel. Az iskolaérettség egy komplex érettségi és készséghalmaz meglétét feltételezi, amelyek elérésével a kisgyerek sikeres lehet az iskolában. A gyermek egész személyiségének fejlettségét foglalja magába. Fizikai-, pszichés-, kognitív- és szociális alkalmasságot jelent az iskolai elvárásoknak való megfeleléshez.

Bár a döntés (az évhalasztás kezdeményezéséről) a szülők kezében van, mindenképpen érdemes beszélgetni a gyermekkel foglalkozó szakemberekkel, mert ők egészen más szempontokat is megfigyelhetnek, amelyekre szülőként nem feltétlen van rálátásunk.


Az iskolaérettség pedagógiai szempontjai

Testi alkalmasság kritériumai

Iskolakezdésig be kell következnie egy ún. fejlődési ugrásnak. Ilyenkor megfigyelhetjük gyermekünk testarányainak változását, ilyenkor nagyot nőnek, megnyúlnak, a fej/test arány változik, már nem olyan “babás” megjelenésű a gyermekünk, az arca is komolyabbá válik. Ezt szülőként néha nehéz észrevenni, hiszen minden nap látjuk a gyermekünk, viszont akár néhány hónappal régebbi fotókat nézve, vagy ismerősök visszajelzéseiből feltűnhet.

A testi fejlettség előrevetíti a gyermekünk fizikai erőnlétét, terhelhetőségét, hiszen az iskola bizony testileg is tartogat kihívásokat. Bizonyos érési jelek árulkodnak az idegrendszer érettségéről, a csontosodás mértékéről, illetve, hogy egyes iskolai tevékenységekhez (pl írástanulás, órai figyelem) szükséges képességek mennyire fejlettek.

  • Kb. 120-130 cm magasság, és 20-22 kg testsúly
  • Fogváltás elindulása
  • Elemi mozgások összerendezettsége
  • Nagy- és finommozgások összerendezettsége
  • Kialakult ceruzafogás
  • Jobb-balkéz dominancia egyértelmű felismerhetősége
  • Jól működő látás és hallás
  • Látás- és mozgáskoordináció
  • Egyensúlyérzék
  • Fejlett finommotorikai mozgások
  • A keresztcsatornák működése

Pszichés érettség kritériumai

Az iskolaérett gyermek elkezd érdeklődni az iskola és a tanulás iránt. Egyre inkább érdeklik a feladatok és azoknak megfelelés, a teljesítmény. Várja az iskolát, ami megjelenik a játékaiban.

Amit szülőként láthatsz a gyermekeden:
– várja az iskolát, készül rá 

– elvégzi a rábízott feladatokat 

– kitartó, és nem hagyja félbe a tevékenységeit 

– képes kb. 20 percig figyelni 

– önálló munkavégzésre képes 

– a kudarcot jól tűri, elviseli a frusztrációt 

– önreflexióra képes 

– monotónia-tűrése kialakult 

– tud nyugodtan ülni, türelmesen kivárni, vágyait késleltetni

– megérti az egyszerű utasításokat

Kognitív fejlettség kritériumai

Az iskolába lépéshez megfelelő értelmi képesség, gondolkodásbeli fejlettség, nyelvi készségek és a gyermeket körülvevő világról szerzett alapvető és használható ismeretek szükségesek.

Ezen a területen rengeteg szempontot figyel egy szakember, a legfontosabbak ezek közül:

  • Tudás a világról és magáról: Ismernie kell saját teljes nevét, szülei nevét, lakhelyét, születési évét, szülei foglalkozását; az évszakok, napszakok, napok váltakozását. 
  • Testkép kialakulása
    Ismeri a testét, meg tudja nevezni a testrészeit.
  • Térérzékelés, téri tájékozódás, reprodukáló képesség
    Meg tudja különböztetni a jobb és baloldalát. Irányok felismerése térben és síkban (mellette, alatta, fölötte, stb). Le tudja utánozni, másolni a látott mozdulatot, vagy térben/síkban alkotott mintát.
  • Gondolkodási műveletek
    Soralkotási képesség, részek egészként érzékelése, alak-, szín-, forma-, és nagyságállandóság, alak-háttér biztos megkülönböztetése, azonosságok, különbözőségek felismerése, auditív megkülönböztetés, analizálás-szintetizálás, látott, hallott, tapintott, vagy emlékképek formájában tárolt ismeretek más módon való megjelenítése (elmondás, lerajzolás…), összefüggések felismerése, következtetések levonása, elemi logikai műveletek végzése, lényeglátás…
  • Vizuális megfigyelőképesség
  • Emlékezet (vizuális- és auditív) fejlettsége, felidézés képessége
  • Beszédkészség, beszédfejlettség, anyanyelvi érettség
    Beszéde tiszta, érthető folyamatos. Egy adott képről vagy témáról képes önállóan néhány összefüggő mondatot mondani.
  • Számolási készség
    Képes egyesével növekvő sorrendben számlálni. A 10-es számkörben tud tájékozódni. Tárgyak segítségével képes elemi műveletek végzésére, pl. összeadás, kivonás, kevesebb, több fogalma.

Szociális képességek

Az osztályközösségbe való beilleszkedés elengedhetetlen feltétele a sikeres iskolai teljesítménynek. 

  • Nyit a felnőttek felé. Képes segítséget kérni, van bizalma, meg tud szólítani egy felnőttet. Idegen is érti a beszédét. Elfogadja a felnőtt irányítását.
  • Képes kapcsolatokat kialakítani és fenntartani kortársaival.
  • Együttműködésre és a közös érdekek, igények felismerésére, belátására képes, gyerekekkel, felnőttekkel is.
  • Ismeri a társas együttélés alapvető szabályait és betartja ezeket.

Szülői feladatok, kétségek és szempontok

További készségekre is szüksége van a zökkenőmentes iskolai élethez a gyermeknek, amelyeket alapvetően az otthonában, szüleitől tanul meg, igaz, ezeket az óvodában is nap mint nap gyakorolhatja.

  • Köszönés, megfelelő köszönési formák ismerete és használata
  • Önállóság:
    • öltözködés: felöltözés, levetkőzés, a ruhák összehajtogatása, ki- és visszafordítása,
    • cipőfűző megkötése, cipzár fel- és lehúzása, gombolás használata, 
    • önálló tisztálkodás, kézmosás, törölköző használata, WC önálló használata, orrfújás,
    • evőeszközök használata, kés és villa fogása, 
    • holmijának, környezetének önálló rendben tartása, a saját holmi el-, ki-, és bepakolása.
    • Nyomtatott betűkkel íródott saját nevének felismerése,
    • saját holmik felismerése (monogramról vagy ovis jelről is).
  • Eszközhasználat:
    • ceruzafogás; radírozás, hegyezés,
    • rajzeszközök használata: olló, ragasztó, gyurma, ecset, vízfesték, 
    • megfelelő színezés, színismeret.

Szülőként egyéb szempontok is beleszólhatnak a döntésbe. Ilyenek a családi logisztika, a pedagógusok iránti szimpátia mértéke, vagy a szülők saját iskolában szerzett tapasztalatai, ezzel kapcsolatos félelmek.

Tisztázó hatású, ha ezeket is áttekinted, megfogalmazod (legalább magadnak), hogy tudatosan, megfelelő súllyal számíthasd be a döntési szempontrendszeredbe. Vagy ha esetleg olyan szorongással küzdesz, ami a döntést tekintve irreleváns, de Téged megakaszt, annak érdemes a végére járni, hogy kellő stabilitással kísérhesd gyermeked, bármelyik út is vár rátok.

Sok szülő arról számol be, hogy szorong a kérvénnyel kapcsolatban, hiszen nem látható előre, hogy kérését elfogadják-e. Az a tapasztalat, hogy megyénként másak az elbírálási szempontok, ezért érdemes ennek utánakérdezni, hogy felkészülten teljesíthesd a kritériumokat.

A gyermek megélései

A gyerekek életében óriási váltás, változás az iskolába lépés. Teljesen új és máshogy működő közegben élnek innentől kezdve. Ez az alkalmazkodás energiaigényes, nem ritkán kifejezetten megterhelő a gyerekek számára. Ezért bizonyos helyzetekben, ahol nem egyértelmű az iskolaérettség, egyéb szempontok is fontossá válhatnak.

Az év halasztás megfontolására adhat okot, ha előre látjuk, hogy az iskolakezdéssel más nagy változások is egybeesnek a gyermek életében. Ilyen lehet például költözés, kistestvér születése, válás.

Emellett könnyítő tényezők is léteznek, ilyen például, ha az óvodából a legjobb barátok, vagy megszokott gyerektársaság együtt kezdi az iskolát, ez nagy húzóerő lehet, átlendíthet a kezdeti bizonytalanságokon, motivációt adhat, megkönnyíti az új környezethez, szabályrendszerhez való hozzászokást.

Ahogy érdemes szülőként arra is ügyelni, ha a barátok, vagy a csoport nagy része iskolába lép, de a Te gyermeked az óvodában marad. Könnyen levonhat a már iskolába vágyó kisgyerek ilyenkor negatív következtetéseket magára nézve. Érezheti úgy, hogy mindenki okosabbnak, ügyesebbnek bizonyult nála, érezhet csalódottságot, vagy éppen azt, hogy ő lemarad, őt kihagyták. Nem mindegy ilyenkor, hogyan kommunikáljuk felé az okokat és hogyan értelmezzük a helyzetét.

Iskolatípusonként is eltérő lehet a terhelés. Érdemes tájékozódni és a gyermeked személyiségéhez, nevelési stílusodhoz illő módszertannal dolgozó iskolát, pedagógust keresni. Ha megismered, a választott iskola mennyire alkalmaz alternatív és játékos módszereket, eszközöket, akkor ráláthatsz, mekkora váltást és ezáltal megterhelést jelent majd a gyermeked számára.


Összegzés

A magyarországi rugalmas beiskolázás lehetőséget ad arra, hogy döntsünk és lehetőleg minden gyermek akkor kezdje az iskolát, mikor már képes az iskolai követelmények teljesítésére. Érdemes megfontoltan, a kérdést alaposan körüljárva dönteni, hiszen az iskolai kudarcok egész életre meghatározóvá válhatnak.

Az iskolaérettség kritériumai összetett szempontrendszer. Ha egyik-másik kritériumnak nem felel meg a gyermeked, még nem jelenti azt, hogy éretlen az iskolára. Mint ahogy önmagában az, hogy okos és érdeklődő, nem garancia arra, hogy iskolaérett. Az összkép a fontos és hogy nagy lemaradás ne legyen. 

Azt is érdemes tudni, hogy a január közepi halasztási kérvény leadási határidőhöz képest szeptemberig még rengeteget érnek, fejlődnek a gyerekek. Ebben, ha szükséges, érdemes a pedagógusok, vagy egyéb szakember segítségét kérni.

Ha még mindig bizonytalannak érzed magad, vannak benned nyitott kérdések, segítene, ha átbeszélnéd a helyzeteteket egy független, külső szakértővel, szeretettel várlak egy konzultációra.

Amellett, hogy óvodapedagógus és tanár vagyok, saját élményem is van bőven, többször átéltem ezt az időszakot a saját gyerekeimmel. Nyugodtan keress meg a kérdéseiddel, a szakmai szempontok mellett a szülői elbizonytalanodást is megértően fogadom, támogatlak a megerősödésben.
Írj nekem, vagy keress meg bármelyik elérhetőségemen!

Mi mindent takar az iskolaérettség?

Ez az írásom most azoknak szól akiknek iskolába megy, és azoknak akik még éppen nem megy iskolába a gyerekük – talán kicsit csalódottak is emiatt.
Az iskolába lépéshez és az első iskolai időszakkal való megküzdéshez szükséges készségekről és képességekről fogok most írni.

Iskolakezdéskor nem a gyerekünk okossága az egyedüli fontos szempont.

Sőt! A gyerekek többsége bőven elég okos az iskolába lépéshez, de gyakran egyéb területeken jobb nekik még egy kicsit fejlődni.

Gyakran azért vagyunk csalódottak, amikor nem engedik a nagy óvodásunkat iskolába, mert úgy érezzük, hogy nem találták elég okosnak a gyerekünket. Pedig érdemes átgondolni, mi minden szükséges még az iskolai sikerekhez, a zökkenőmentes induláshoz és folytatáshoz.

Nézzük meg mi is az újdonság az iskolában!

Nem az, hogy sokat kell tanulni ugyanis első évben még annyira nem is feltétlen kell sokat tanulni. Ráadásul ha megnézzük az előző 6 évüket, hihetetlenül sok mindent tanultak a gyerekek maguktól is, mint a szivacs. Szóval nem a tanulás a kihívás! Az megy! Az a gyerekek léte önmagában is.

Mi nehéz?

  • Alkalmazkodni a szabályokhoz,
  • háttérbe szorítani a pillanatnyi szükségleteket,
  • teljesen verbális közegben működni,
  • késleltetni a vágyakat és késztetéseket,
  • együttműködni,
  • alkalmazkodni,
  • a szabályokat magunkra is alkalmazni,
  • megtanulni bánni az idővel és beosztani,
  • időben is alkalmazkodni a többiekhez, együtt haladni,
  • a viselkedésüket szabályozni,
  • tudatosan figyelni,
  • szóban, gyakran szabályok közé szorítva kifejezni saját magukat,
  • bátran kommunikálni felnőttekkel,
  • sok feladatot elvégezni egymás után egy helyben ülve adott esetben kudarcokkal tarkítva másokhoz hasonlítva magukat.

Új korszak, óriási változás az iskolakezdés

Ez a kis elsősöknek óriási változás, ami nagy nyomást, feszültséget okozhat. Ha még nincsenek meg azok a belső erőik, amik segítségével ezekkel jól meg tudnak küzdeni, akkor különösen nehézzé válik számukra ez az időszak. Nem azért mert buták, hanem egyszerűen azért, mert ez a típusú alkalmazkodás nagyon nehéz lehet még nekik.

Ezért érdemes ezzel a szemmel ránézni az óvodában maradó vagy elsőre készülő gyereketekre.

És ha oviban marad, akkor ajándéknak tekinteni ezt az egy évet, amikor még érhet, hogy szociálisan, a feladatok kezelésében és kudarctűrésben is nőjön még ehhez a kihíváshoz.

Ha pedig elsőbe megy ez a még egyébként kicsi gyerek, akkor érdemes ilyen szemmel támogatni és nem az agyukat tréningezni az iskolai létre, hanem sokkal inkább a lelküket és az önbizalmunkat megerősíteni és ott lenni mellettük, megértően, támogatón, amikor ez a fontos időszak beköszönt az életükbe.

Miért csúfolnak, vagy szekálnak valakit az emberek? Mit lehet tenni?

Csúfolódás, kinevetés, gúnyolódás, szidalmazás, megalázás… talán nincs olyan ember, aki ne tapasztalta volna meg ezeket a saját bőrén. Ha pedig gyerekünkkel történik, teljesen kétségbeesünk.

Miért szekálják, gúnyolják egyáltalán egymást az emberek?

A szekálás játszmáját nagyon gyakran láthatjuk gyerekközösségekben, de felnőttek is űzik. Sajnos, ezt nap mint nap tapasztalhatjuk.

A lényege, hogy a másik embert bántó fél a kommunikációjával igyekszik fölé kerekedni a másiknak. Ez egy hatalmi játszma. Ha a másik megtörik, és elkezd kétségbeesve visszavágni, vagy kimenekülni a helyzetből, akkor a támadó fél elérte a célját.

Bebizonyította magának, hogy ő a domináns fél.

Mit tehetünk ellene? Hogyan védhetjük meg magunkat?

A határozottság a lényeg.

Azt csúfolják, aki ettől megtörik, aki belemegy az alá-fölérendelődési játszmába, aki áldozattá válik. Ezért csinálják, hogy megélhessék azt, hogy ők az erősebbik fél.

Aki azt mondja, hogy ez nekem rossz, kérlek, ne tedd, de nem könyörögve, hanem egyenrangú félként, majd nyugodtan odébb megy, az nem jó célpont. Az a “jó célpont”, azt fogják hosszasan szekálni, aki kiakad, dühösen visszavág, sírni kezd…

Hogy tanítsam meg a gyerekemnek, hogyan tudja megvédeni magát?

A határozottságot és a magáért kiállást nehéz tanítani, de jó alap, ha a gyerek tudja, hogy ő értékes, ami neki nem jó, azt másnak nincs joga megtenni vele.
Ha más erőszakos, vagy sértő, az nem az ő hibája, nem őt minősíti.

Ezzel a belső meggyőződéssel el tudja kerülni, hogy belemenjen ebbe az alá-fölérendelődési játszmába.
Azt érdemes átgondolni, mit tehetünk, hogyan nevelhetjük úgy a gyerekünket, hogy így gondolkodjon magáról.

Emellett, ha tisztában van az érzéseivel, ezeket ki tudja fejezni, magában kezelni tudja, és nyugodtan kommunikálni, akkor az ilyen helyzetekben is jól használható eszköz van a kezében.
Erről nemrég írtam egy bejegyzést, ide kattintva érheted el.

Ha otthon is abban nő fel, hogy az érzelmeket kimondjuk, egymásra figyelünk, megoldásainkban és kommunikációkban mindenki érdekeit és igényeit figyelembe vesszük, akkor a játszmákba is kevésbé megy bele, mert tudja, mire van szüksége és meddig mehet el a másik, az érzelmeit pedig tudja dühöngés és sírás nélkül kommunikálni.

Ezeket a mintákat lényegében otthonról hozzák, bár sokat számít a gyerekek alap habitusa.

A játszmák hatékony kezeléséhet viszont bizonyos fokú érettség szükséges, ami egy kisgyerektől, még ha ideális családi környezetből érkezik, sem várható el. Ezért az óvodában, iskolában a pedagógusok fontos feladata megvédeni a gyerekeket a szekálástól, csúfolástól, és a bántás bármilyen formájától.

A játszótéren, családban viszont mi vagyunk ott, mi védjük meg a gyerekeinket. Mutassunk nekik (és a konfliktusban álló másik félnek) követhető mintát, agresszió nélkül, a saját érdekeinket határozottan képviselve, de a másik felet is figyelembe véve kommunikáljunk.