Milyen játékot válasszunk egy-két éves gyerekünknek, ami valóban neki való, amiben legjobban nyílik a világra, legtöbbet ügyesedik?

Nagymozgások

Egy és két éves kor között, és még sokáig igaz ez, bármilyen mozgásos játék remek: szaladgálás, ugrálás, felmászás, hintázás, billegés… Fejleszti a mozgás különböző elemeit, összerendezettségét, és sok, később használt funkciókért felelős agyi területet (pl logikai gondolkodásért, matematikai műveletekért, térlátásért, stb felelős területeket aktiválják, fejlesztik)

Finom mozgások, figyelem

A pakolgatós játékok, építőkocka, fagolyó vezető, bedugós, összeillesztős dolgok jól lekötik a gyerekeket, akár egy kis vödörbe be és kipakolás, cipelgetés, bármi ilyesmi, nem irányított, elmélyült játék fejleszti a koncentrációs képességet.

Ha csippentve, két ujjal, pontosan kell megfognia az apróbb tárgyakat (ez ilyen piciknél még ne legyen nagyon apró, mert veszélyes, ha a szájába veszi, ez ebben a korban még gyakran előfordul), akkor finommotorika (az ujjak irányítása), és szem-kéz koordináció fejlesztő, mint a későbbre ajánlott rajzolás, gyurmázás, pötyizés.

Fontos, hogy a rajzolásnál, gyurmázásnál ne irányítsuk és mutassunk példát (pl előrajzolás, vagy megmutatom, hogy kell … – t rajzolni), hanem firkálgathasson, próbálhassa ki, tapasztalhassa meg ő maga, hogyan működnek ezek az anyagok, technikák, amiket használ. Így később kreatívabban tudja használni, a tőlünk tanult megkötések nélkül.

Társas tapasztalatok

A fentiek mellett javasolnám még az olyan “társas” játékokat, mint a kukucsolás, jókat szoktak rajta szórakozni. Ezt kis plüss állatkákkal is lehet. Csip-csip csóka, mutogatós, höcögtetős dalok, mondókák.

Ezek teljesen természetes módon fejlesztik a kommunikációt, szókincset…
A testrészeken lehet ujjal szaladgálni, mondani, hogy hova szalad a nyulacska, fejedre, talpadra, hasadra, stb, jó kis közösen kacagós, és közben ismerkedik a testével. Ezt egyébként öltöztetés, fürdetés közben is érdemes, akár egész pici babakortól.

Ilyen idős kisgyereknek azért nem javasolnék még klasszikus társasjátékot, mert a fentebb javasolt szabadabb játékokban meglátásom szerint több lehetősége van fejlődni, felfedezni a világot, saját magát, a dolgok működését.
A klasszikus társasjáték egyrészt behatárol a szabályaival, másrészt a nyerés a fő célja, ami ebben a korban, amikor a dolgok felfedezése, az apró sikerek, a tanulás maga az öröm a gyerekek számára, nem a legszerencsésebb cél.

Egy jól fejlődő gyereknél, ha fejleszteni szeretnénk, érdemes az életkori normál, és amúgy hihetetlen ütemű fejlődésének minél inkább megfelelő tárgyi és társas környezetet kialakítani, hogy az ő egyéni fejlődési útját be tudja járni.
Itt gyakran eltolódik a figyelem a szellemi fejlesztés felé, pedig éppen olyan fontos az érzelmi, testi és társas képességek felfedezése, kifejlesztése is, hogy harmonikus személyiséggé érjen gyermekünk.

A kép forrása: pixabay.com