Miért a példamutatás a legerősebb nevelés?

A gyerekek az óvodás kor végéig a magyarázatokat még kevésbé értik meg, és azt tekintik mintának, referenciának, amit tőlünk látnak.
Ez vonatkozik a konkrét cselekedeteinkre, a viszonyulásainkra és a mögötte húzódó érzelmeinkre is!
Ezek így együtt adják ki a mintát.

Miért nem működik az amikor mondunk valamit, de mást gondolunk róla, vagy másféle érzelmek vannak mögötte?

Ezt a gyerekek azonnal megérzik és a belső ellentmondásokon fennakadnak. Ilyenkor nem tudják követni a szóbeli utasításokat, sokkal erőteljesebben jelenik meg bennük a mögöttes érzés, még akkor is, ha az nekünk fel sem tűnik.

Sokszor elismételt mondatainkat, hozzáállásunkat, ítéleteinket magunkévá teszik a gyerekek, még akkor is, ha ez azonnal nem látszik a viselkedésükön. Hosszútávon ezek a nagyon mélyre ivódott minták fognak megjelenni viselkedésében, gondolkodásunkban, értékrendjükben.

Mi mindent adunk át mintaként?

Az, hogy hogyan viszonyul másokhoz, mennyire viselkedik illendően, védi-e a környezetet, mennyire fordul figyelmesen a többi ember felé, milyen az értékrendje, ezek kicsi korban előre nem látható dolgok, de jól bejósolhatók a szülők viselkedése, és a családi értékrendek alapján.
Ezért a hosszú hegyibeszédek helyett érdemes inkább magunkat figyelni, milyen értékeket közvetítünk valójában, őszintén, a viselkedésünkkel, a mondatainkkal gyerekünk felé. Ugyanis a mostani, kiskorában elhangzott mondataink adják majd a felnőtt személyiségének a vázát.

Ha ez rendben van, akkor pedig nem kell aggódni, idővel beérik a munkánk. Ha például tőlünk azt látja, hogy nem dobáljuk el a szemetet és szépen beszélünk az emberekkel, akkor ezt másolja hosszútávon.

Az értékrendet így adjuk tovább

A nevelés lényege ez a közeg, amibe belenő a gyerek, ami tulajdonképpen mi magunk vagyunk… a személyiségünk – ez a fő nevelési eszközünk.

Ezek az értékek, a valós tartalmak mindig kimondatlanul jelennek meg, a mi viszonyulásainkban, nem az fog érvényesülni, amiről a felszínen beszélünk.

Érdemes ilyen nézőpontból végiggondolni gyermekünk nevelését.

(Kép forrása: pixabay.com)

0 válaszok

Hagyjon egy választ

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük