Bejegyzés

Öltözködős huzavona

Beköszöntött az ősz, a reggelek már igencsak csípősek. Ilyenkor időnként szembekerülhetünk csemetéink tiltakozásával, eddig olyan könnyű volt öltözni, hipp-hopp elindulni, most meg… “Nem akaroook vastag pulcsit venni! Nem akarooook kabátot venni!”

Ismerős a fenti jelenet Neked is?

Teljesen érthető, hogy megszokták a könnyű, kényelmes ruhákat, az egyszerű öltözést a gyerekeink és most hirtelen macerásnak, kényelmetlennek hathat a sok ruha. Vannak olyan darabok, például a zokni, a zárt cipő, amelyeket szorító érzés lehet viselni a nagy csupasz szabadság után.

Bölcsis, ovis korban pedig ilyenkor kezdődik a huzavona, az alkudozás, kérlelés. A gyerekek makacskodnak, ragaszkodnak az elképzeléseikhez, mi pedig igyekszünk mindenáron valahogy rájuk könyörögni a ruhákat. Kész is az egymásnak feszülés, ami könnyen valamelyik résztvevő kiborulásához vezethet. De az egészen biztos, hogy sok időt és energiát igényel így a készülődés.

Egy trükkös megoldási ötlet

Én az ilyen hirtelen hideg reggeleket úgy kezdem, hogy pizsamában kiküldöm a gyerekeimet a teraszra, döntsék el, milyen ruha szükséges. Többnyire döbbenten megállnak egy pillanatra a kitárt teraszajtóban, aztán gyorsan becsukják. 🙂

Majd bejelentik, hogy naaaagyon meleg ruha kell.

Mivel nem én mondom meg, leveszem róluk azt a terhet, hogy muszáj legyen nekik a velem ellenkezést játszani. Rájuk bízom, övék a felelősség, és ilyen témákban tudnak is élni vele. Nem akarnak fázni. (ovis korúak) A kislányom volt már, hogy elkeseredett, mert ő szoknyában akart menni, de ilyen hidegben fázni fog a lába. Ezeket a kívánságokat, ha lehet, segítek megoldani. Annyi egymásnak feszülős ügyünk van így is, hogy aminek csak lehet, elejét veszem.

Sokkal együttműködőbbek a gyerekek, ha a saját meggyőződésükből vagy elhatározásukból teszik, amit egyébként mi is kérnénk tőlük.
Érdemes keresni, vajon hogyan láthatják be, hogy az szükséges és hozhatják meg ők a döntést.

 

Tetszett a bejegyzés? Oszd meg a barátaiddal, ismerőseiddel is, beszélgessetek egy jót róla!

Örülök, hogy velem tartottál néhány gondolat erejéig!
Szeretettel ajánlom Neked a többi blogbejegyzésemet is! Térj be máskor is, sok érdekes gondolattal, gyereknevelési ötlettel, észrevétellel, és elgondolkodtató, szórakoztató írással várlak!

Kattints ide és csatlakozz a Facebook oldalamhoz, hogy ne maradj le az újdonságokról és eseményekről!

Szeretettel várlak a Tegyük könnyebbé az anyaságot című facebook csoportomban, ahol támogató és biztonságos légkörben, ítélkezés nélkül beszélgetünk ilyen és hasonló kérdésekről, illetve bármiről, ami a mindennapjainkban felmerül. Az anyaságról – tabuk nélkül.

Az írásaimban érintett témákkal kapcsolatos kihívásokkal szembesülsz az életedben? Örömmel segítek ha kérdéseid vannak, vagy támogatlak az elakadásaidból kivezető úton és a gyereknevelésben hiteles, ezáltal magabiztos önmagad megtalálásában.

Megosztanád velem a gondolataid? Szeretettel várom üzeneted!

Csúfolódás

Tegnap a kisfiam ezzel jött haza az iskolából:
“Anya, én nagyon szeretem Csabiékat, de ma nagyon haragudtam rájuk, mert annyira csúfolták Balázst, hogy szegény majdnem sírt.
Nem tudtam, mit csináljak, hogyan segíthetnék Balázsnak. Ők mindannyian a legjobb barátaim, annyira rossz, mikor ilyet csinálnak!”

Nagyon örültem és büszke voltam,
hogy nem ment bele a csúfolódásba,
hogy így meg tudja fogalmazni az érzéseit,
hogy megoldást keres és tudja, hogy hozzám fordulhat a gondjaival.

Komolyan elbeszélgettünk a különbözőségeinkről, az értékeinkről és a csúfolódás működéséről és dinamikájáról.

Közben mélyebben megismerhettem, ő hogyan gondolkodik, hogyan kezeli az iskolai helyzeteket. Elmeséltem, hogy én is átéltem ilyesmit gyerekként. Ennek hatására egészen megnyílt és elmondta, őt hogyan csúfolták régebben és mit kezdett ezzel.

Még szituációs játékot is játszottunk, nagy nevetgélve.

A beszélgetésünk során láthattam, hogy bár gyakran borzasztóan önfejű és látszólag nem hallgat ránk, vagy éppen felidegesít, nagyon szépen alakul a belső értékrendje.

Megerősítettem abban, hogy hozzám bármilyen problémájával fordulhat.

Mindkettőnknek nagyon sokat adott ez a beszélgetés. Ezer felületen kapcsolódtunk, intenzív figyelem, együttgondolkodás volt. És a nagyovis huginak is voltak tapasztalatai, meglátásai a témához.

Érdemes a felmerülő kommunikációs problémákról beszélgetni a gyerekekkel.

Sokkal több mindent megértenek, mint gondolnánk! Bizonyos dolgokra nagyszerűen rálátnak, segít nekik, ha kimondhatják, megerősítést, vagy új szempontokat kapnak.

Ráadásul ahogy nőnek, egyre több helyzetet oldanak meg önállóan. Remek védőháló az, ha biztosak lehetnek benne, hogy bármilyen problémájukat, kérdésüket őszintén megbeszélhetik velünk.

A te gyereked is került már hasonló helyzetbe?

Ti szoktatok komoly kérdésekről beszélgetni hétköznapi példák segítségével?

Fotó: pixabay